tribunici püspökség, trebinjei püspökség, Terbunia, Travunia, Tribunia, Trebunium, Tribulia, Tribunensis, Tribuniensis: Bosznia legrégibb püspöki székhelye. – Bíborbanszületett Konstantin 950 k. Terbounia néven említette. VIII. Benedek p. bullája 1022: a Raguzához tartozó suffr-ok között Tribuniae-t is említette. 1089: Bari, majd évsz-okig ismét Raguza suffr-a. 1253: Salvius pp-öt I. Uros elűzte, ezzel a ~ megszűnt. – A török időkben ferencesek és jezsuiták misszionáltak ter-én, 1687: a törököktől a velenceiek foglalták el. 1818 u. Róma nem nevezett ki pp-öt e székre, 1818–90: a ~ a raguzai pp. fősége alá tartozott. 1860: a ~nek 8 miséző papja és 8139 hívője volt. 1890: a mostari pp-öt és mindenkori utódát nevezte ki a p. a tribunici ter. állandó irányítójává. 1972: a mostar–tribunici ppségben 66 miséző pap és 206.299 hívő volt. – Címét viselte 1626. VIII. 29: Fastroyer Henrik OFM, 1698. VII. 2–1707: Jaszlóczy Jakab Elek (†), 1708. II. 18: Jezerniczky Ferenc (†), 1713. VI. 29–1738: Kontor István (†), 1739. III. 23–1741: Bukovszky Vencel, 1813. I. 29–1821. V. 28: Kovalik János (†), 1821. XII. 12–1844: Kollár István, 1846. I. 15: Németh György, 1863: Lipcsey György, 1878. VII. 2: Horváth Mihály, 1878. XI. 8: Hidassy Kornél, 1883: Königmayer Károly, 1892: Holdházi János, 1893: Troll Ferenc. T.E.

LBE:581 (s.v. Tribunic; 1713–1892), 583 (1893: Trebinje) – Gams 1873. – Eubel II–III. – Margalits 1900:770. (s.v. Travunia, Trebinje); 1902:856. (s.v. Travunia, Trebinje, Tribunia, mindegyik külön-külön)